Fejés

Az ellés után 14 nappal fogyasztható a kecske tej addig a gidának szánt anyagok vannak benne amitől sárgás színű lesz. Az ember számára ezek az anyagok nem túl egészségesek, erős hasmenést okoznak. Továbbá forraláskor a tej össze esik.

14 nap után már fejhet egy kis tejet,de csak szopás utáni maradékból pár decit mert a picinek kell!!
A kis kecske 2-3 hónaposan éri el a választó kort addigra eszik iszik. Már nem elengedhetetlen neki az anya tej.

Ekkor már elvehetjük az anyától,eladhatjuk,. De ez nem kötelező ha az anya mellett marad felnőt koráig szopik és nem hagy sok tejet :)

A fejés folyamata egyszerű ha egyedül csinálja kösse ki a kecskét valahová tegyen elé eleséget, miközben eszik simogassa a tőgyeit,meg őt,tegye a fejő edényt a kecske alá figyelve nehogy felrúgja fogja meg óvatosan a tőgy vége feletti részt és ritmikus óvatos mozgással kezdje nyomogatni.
Ha ügyes akkor a tej elindul.Addig lehet fejni amíg a tőgy lapos nem lesz.
DE FIGYELNI KELL ARRA HOGY AZÉRT MARADJON EGY KEVÉS ! A laktáció elmúlik ha túlfejjük a kecskét.

Másik fontos dolog ha már a kis gida nem szopik nem lehet elhagyni a fejést mert az anya tejlázat kap és meghal!

Ellés

5 hónap vemhesség után az anya kecske le ellik.

Mi a teendő elléskor?

Fontos hogy észre vegyük az előjeleket.:Az anya sokat fekszik a nemi szervéből váladék kezd szivárogni.
A kecske ellése rendszerint gond nélkül lezajlik de azért figyelemmel kell kísérni. Ha 24 óra alatt nem születik meg a kis gida akkor állatorvos segítségét kell kérni. Mert a gida farfekvéses lehet ezért nem tud megszületni (Ha nem kap segítséget akkor az anya és gidája is meghal)

Pároztatás

Ahhoz hogy a kecske tejet adjon pároztatni kell az első ellése után kezd tejet adni.

Mikor?
Amikor a Jerke(Nőstény kecske) eléri az ivarérett kort kb 1 éves korában.
A pároztatás egyszerű ha állományunkban van egy bakkecske az bepározza minden gond nélkül. Csak annyi a hátránya a saját baknak hogy ha nem tartsuk külön ellenőrizetlenül minden ivarzáskor párosodni fog a nősténnyel/ekkel. (Saját bakot tartani akkor érdemes ha több anya kecskénk van) Vagy esetleg szeretnénk hogy a kecskénknek legyen egy társa.ez esetben amikor vesszük a jerkét vegyünk mellé kisbakot is. Így együtt nőnek fel. A bak mindenképpen más alomból más apától legyen mert a beltenyésztés akár más állatoknál és az embernél torz életképtelen útódot hozhat.

Ha nincs saját bak és kecskéje nem akar tartani állandóra egyet akkor más tenyésztőtől kell kibérelni egyet ennek költsége változó kb 5-6 ezer forint.
A párzás 1-3 hét alatt lezajlik aztán már nem kell a bak. Visszamegy a tulajdonosához.

Ha minden meg van!

Ha minden megvan (Ól,kifutó,takarány,alom,stb). Vegyük meg a kecskét. De milyen fajtát,és milyen korút?

Ha szeretnénk a kecskét nevelni akkor egy választós kis kecskét vegyünk. Ha hús célra akkor mindegy milyen neműt de inkább bakot nagyobbra nő,Értelem szerűen ha tejet szeretnénk akkor jerkét(kislányt vegyünk)

Ha tejet akar termelni a kiskecske tejére kb 1-1.5 évet kell várni az első ellése után.


Tejet de gyorsan mottóval:
Vegyen egy felnőtt kecskét lehetőleg vemhesen így egy áráért akár 3 kecskéje is lehet! Ellés után 2 héttel már ad tejet a gazdinak is. De igazán csak a kicsi,kicsik leválasztása után miénk az összes tej addig csak a maradék jut nekünk.

A kecske ól és kifutó

A kecskét lehetőleg masszív tágas kőólban szállásoljuk el és vastagon almozzuk be szalmával( trágyázni évente egyszer kell)viszont mindig friss szalmát kell rászórni 1-3 naponként.

A kifutó minél nagyobb annál jobb! Semmiképpen se zárjuk állatunkat egy kis lukba ez nem jó neki. A kecske mozgás igénye igen nagy! A kerítés legyen erős masszív mert kedvencünk hajlamos a szökésre kikezdi a kerítés gyenge pontjait és garázdálkodik!

Mit eszik a kecske

Zöld:

A kecske fő tápláléka a mezei fűfélék.Ezért érdemes legeltetni ha mód van rá.Ott ő kiválogatja ami neki kell! Ha nincs rá mód akkor meg kell szedni neki a szükséges mennyiségű zöldet.Ami kecskénként 2-3 kg vágott zöld, persze nem kell kilóra mérni elég saccolni.A legjobb ha mindig van elötte mit enni ezért ne sajnáljuk az időt és nézzünk rá néha, ha elfogyott tegyünk az etetőjébe utánpótlást.
Milyen zöldet szedjünk? Hát semmi -képpen ne mindig ugyan azt a fajta gazt! A kecske mindent megeszik szinte de hamar ráun egy fűfélére ezért vegyesen szedjük neki. Célszerű zöldet tartalékolni esős napokra mert a vizes fű nem tesz jót neki!

Széna(Szárított mezei fű)

A téli időszakban ez a fő takarmány.Zöld helyett.Összel mikor már nem lehet igazán zöldet gyűjteni fokozatosan szénára kell váltani.Tavasszal fordítva.

Lucerna

A szárított lucerna a másik lehetséges téli takarmány. de ezt mójával lehet etetni mert nehezebben emészthető és bajt kozhat ha túl sokat kap.( Nyáron zöld ként is adható)

Szalma(búza szár)

A széna az alom anyag ezt szórjuk a kecskék alá. Az alom réteges vastag megvédi őt,őket a fagyástól emellet ha gusztusa támad rá meg is eszi amíg tiszta.

Szemes takarmány

búza,kukorica,árpa,stb a kecske mind szereti. Ha lehetőségünk van adjuk neki vegyesen ha választani lell akkor kukoricát adjunk neki legalább 1.5 kg naponta

Egyébb csemegék:

A kecske szereti továbbá a fa leveleket,a kukorica szárat,fa ágakat is leháncsolja(legeltetésnél vigyázzni kell a gyümölcsfákra,szöllőre mert megeszi, elpusztítja mind ha hadjuk!).Szereti továbbá a gyümölcsöket,zöltségeket, a szárított kenyeret(ebből csak keveset kaphat)

A Kecske tej

A kecsketej egy nagyon finom és egészséges ital.Egészségesebb a hétköznapi tehéntejnél( A házira gondolok)a boltiról ne is beszéljünk.
De mitől egészségesebb a kecske tej a tehéntejnél?

A kulcs a tej összetétele:
1. A kecsketejben lévő tejzsír sokkal apróbb zsírgolyócskák formájában van emulgeálva, mint a tehéntej esetében, ezáltal az emésztőenzimek számára hozzáférhetőbb, emészthetősége jobb. A tehéntejből készült vaj sárga, a kecsketejből készült vaj csaknem fehér. Ennek oka az, hogy míg a tehéntej ß-karotint tartalmaz, addig a kecsketej kész A vitamint.
2. Vitamin tartalmáról HOST (1991) vizsgálatai számolnak be.

Eszerint:

B1 -vitaminból 60-80%-kal

B2 -vitaminból 80%-kal

B6 -vitaminból 600% -kal

D -vitaminból 400%-kal

A -vitaminból 400%-kal többet tartalmaz a tehéntejnél,

és Csapó vizsgálatai szerint több lenne az E-, C-, K vitamin is.

Itt kell megjegyeznem azt, hogy egyes kutatások szerint folsav tartalma csekély, ami a kecsketej hiányosságaként értelmezhető.

A kecsketejben lévő tejfehérjét vizsgálva azt találjuk, hogy a kecsketej az anytejhez hasonló típusú kazeint tartalmaz, így az emészthetőség jobb a tehéntejnék.(Több mint 90%-os, szemben a tehéntej kb. 70%-s emészthetőségével.) Hiányzik belőle a tejallergiáért fehérje szegmens, ezáltal a tejalergiától szenvedők nagy része a kecsketejet megihatja. (Molnár 1996) Különlegessége még, hogy magas az esszenciális aminosav tartalma, így a vele együtt kissebb diatetikai értékű tápanyagok hasznosítása is javul.

Magyar Parlagi kecske

A magyar parlagi kecske egyike a Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatoknak.

Története
Feltehető, hogy honfoglaló elődeink a vándorlásuk során kecskét is magukkal hoztak és az itt élő népek kecskéivel történő keresztezéséből alakult ki az őshonos kecskénk. Parlaginak nevezik, hiszen nem céltudatos tenyésztői munka eredményeképpen jött létre. A kecsketenyésztésre sokáig rányomta bélyegét az előítélet, a kecsketartást korlátozó rendszabályok. A 18. században törvénybe foglalták, hogy csak szegény ember tarthat kecskét, vagy az, aki egészségileg rá van szorulva a kecsketej jótékony hatására. Ezért nevezték a szegény ember tehenének.

Feltehető, hogy honfoglaló elődeink a vándorlásuk során kecskét is magukkal hoztak és az itt élő népek kecskéivel történő keresztezéséből alakult ki az őshonos kecskénk. Parlaginak nevezik, hiszen nem céltudatos tenyésztői munka eredményeképpen jött létre. A kecsketenyésztésre sokáig rányomta bélyegét az előítélet, a kecsketartást korlátozó rendszabályok. A 18. században törvénybe foglalták, hogy csak szegény ember tarthat kecskét, vagy az, aki egészségileg rá van szorulva a kecsketej jótékony hatására. Ezért nevezték a szegény ember tehenének. A törvényi tiltásnak az oka valószínűleg a kecske rendkívüli falánkságában keresendő, hiszen minden növényi eredetű táplálékot megeszik, és ha nagyon elszaporodik, rendkívüli károkat okozhat. (Növendék erdőkben kifejezetten tiltották a legeltetést.) Viszont szaporaságának köszönhető, hogy a szegényebb rétegek is rendszeresen jutottak nagy mennyiségű húshoz.

A parlagi kecske nemesítése Kovárzik Károly nevéhez fűződik, aki 1915-ben Szilágysomlyón, Szentmártonkátán és Nyárasladányon hozott létre törzstenyészetet, de ezeket a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt három év múlva felszámolták. Majd 1943-ban Fáy András Kőkúton és Óhaton az állami uradalmakban hozott létre tenyészeteket, amelyek hasonló sorsra jutottak. 1970-es években néhány mezőgazdasági üzem a magyar parlagi kecskék és import bakok keresztezésével próbálta a nagyüzemi kecsketenyésztést meghonosítani, de a 80-as években felszámolták állományukat.

forrás kecske wiki

Szerintem érdemes ezt a fajtát választani ha tejtermelésre akarunk rá állni.Bár a hús kihozatala nem a legjobb. Viszont nagy előnye az "igénytelenség" szinte minden megeszik.Nem betegeskedik gyakran és ha a külcsín a fontos rengeteg "alfaja van" Így a színük is változatos (nekem is van egy)

Indulás

Kedves Olvasók

Új Blogomban számos hasznos dolgot,tapasztalatot és érdekességet szeretnék megosztani önökkel.

S talán ha még nincs saját kecskéje ön is kedvet kap a kecsketartáshoz.

Üdv

A szerkesztő