2010. február 24., szerda
7. Napjukat töltötték be a Kis Kecskék
Be mutatom mindenkinek Adolfot és Arankát! Ezen a képen 1 hetesek, és meg kezdődött az ugri-bugri korszakuk. :-)
2010. február 6., szombat
2010. február 5., péntek
Kecske Elnevezések
- Bak - kifejlett hím kecske
- Anya - kifejlett nőstény kecske
- Gida - hím kecske ivarérésig
- Gödölye - nőstény kecske ivarérésig
További tenyésztési kifejezések:
- Ürü - herélt kecske
- Korcs - fejlődésben visszamaradt egyed
- Basztard - ismeretlen származású, fajtajelleg nélküli egyed
- Hibrid - céltudatos keresztezésből származó egyed
- Buga - szarvatlan kecske
A Soproni Kecske Templom
A soproni Fő tér déli oldalán áll a Kecske-templom. A ferences szerzetesek a város központjában először kolostorukat építették fel, majd 1280 körül szentmargitai faragott kőből emelték templomukat, a magyar kora gótikus építészet egyik legkiemelkedőbb alkotását. Hajóboltozata és orgonakarzata a 15. század közepén épült; berendezése barokk.
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom onnan kapta népies nevét, hogy az oldalához illesztett, 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti. A kecske az építtető Geisel Henrik címerállata volt (Geisl németül kecskét jelent). Ábrázolása az épületen máshol is fellelhető, így az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint a templom egy kecske által kikapart kincsből épült. Déli kapujának timpanonját 15. századi, gótikus köpenyeges Mária-szobor díszíti.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a 18. század ízlésvilága és életérzése tükröződik. Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint innen prédikált a kereszt megvédése érdekében Kapisztrán János (1386–1456), ferences rendi szerzetes, aki a pápa utasítására a török ellen gyűjtött hadat, aminek élén részt vett a diadalmas nándorfehérvári csatában). A másik szószék 18. századi alkotás, amit levéldíszek, szobrok, domborművek ékesítenek.
Ötször (1553, 1622, 1625, 1635, 1681) tartottak itt országgyűlést. Itt koronázták meg 1622-ben Gonzaga Eleonóra és 1681-ben Pfalz-Neuburgi Eleonóra királynét, 1625-ben pedig III. Ferdinánd királyt.
II. József 1787-ben feloszlatta a rendet, ezután a templom bő évtizedig használaton kívül állt, majd a bencések kapták meg.
2010. február 4., csütörtök
Caprine Arthritis Encephalitis
A kecske izületi gyulladással járóagyvelőgyulladása (Caprine Arthritis Encephalitis –
CAE) egy lentivírus okozta betegség. A vírust 1982-
ben írták le először az Egyesült Királyságban. A
betegségről azonban már 1974-ben szóltak írások
Viral Leukoencephalitis of Goats (VLG) néven.
Azonban mikor kiderült, hogy az izületi gyulladást is
ugyanaz a vírus okozza, megváltozott a betegség
neve Caprine Arthritis Encephalitis Syndrome-ra
(Sherman, 1992). A megfertőzött kecske egész élete
során hordozza a vírust és megbetegíti a társait. A
fertőzést kizárólag vérvizsgálat során lehet kimutatni,
és mivel a betegség kifejlődése nagyon lassú,
gyakran hónapok, sőt évek telhetnek el, míg a
klinikai tünetek megjelennek. A vírus az egyik
fehérvérsejt típusban él, ezért a testnedvek útján
fertőz (tej, nyál, ondó, vér). A betegség a komolyabb
kecsketenyésztéssel rendelkező országokban igen
elterjedt (Svájc, Franciaország, Hollandia stb.).
A KSH adatai szerint 50-55000 anyakecske van
az országban, melyek 3 importált eredetű (alpesi,
szánentáli, búr) és négy hazai tenyésztésű (nemesített
magyar kecske, tejelő fehér magyar kecske, tejelő
barna magyar kecske, tejelő tarka magyar kecske)
fajtába sorolható.
A CAE fertőzöttség a magyar kecskeállományban
is jelen van, azonban mentesítésük idő- és
pénzigényes folyamat (Kukovics, 2001). Számos
országban végeztek szerológiai vizsgálatokat a vírus
kimutatása céljából ELISA, IDT, AGID, IBA
teszteket alkalmazva. Azonban svájci szerzők
eredményei arra utalnak, hogy egyedi és fajta
különbségek vannak a CAE-re való fogékonyságban.
Dolf és Ruff (1994) DNS fingerprint módszert
alkalmazott a CAEV fertőzöttség és a genotípus
közötti összefüggés kimutatására. Egyértelmű
kapcsolatot találtak a szánentáli fajtában a vírus
indukálta betegségre való érzékenység és egy DNS
sáv között. Azonban nem állt fenn ez a megállapítás
az alpesi fajtánál. A toggenburgi fajtánál egy másik
DNS sávot kaptak.
A fingerprint módszerrel történő vizsgálatokat
azonban nem folytatták, mivel ezen technológia
reprodukálhatósága igen alacsony. Helyette
mikroszatellit vizsgálatokat indítottak (amit most
ugyancsak nem folytatnak). Az MHC I osztály Be1
allélja összefüggésben van a CAEV indukálta
arthritis illetve egyéb klinikai tünetek
megjelenésével, míg a Be7 allél pedig a tünetek kifejlődésének rezisztenciájával (Ruff-Lazary, 1988). További vizsgálataik szerint a svájci szánentáli állományban a Be1 allél együtt öröklődik
Brucellózis
A brucellózis jelentős gazdasági kihatású fertőző állatbetegség. A betegséget a Brucella család különféle baktériumai okozzák, amelyek egy-egy állatfaj megtámadására hajlamosak. A legtöbb Brucella faj azonban képes más állatfajokat is megfertőzni.
Megtámadja a szarvasmarhát, a sertést, a juhot és a kecskét, a tevét, a lóféléket és a kutyát. Ezeken kívül más kérődzőket, néhány tengeri emlőst és az embert is megfertőzheti. A betegséget az állatoknál vetélés vagy meddőség jellemzi. Miközben az állat általában meggyógyul, és a kezdeti vetélés után képes lesz élő utódot világra hozni, általában továbbra is terjeszti a baktériumot.
Hol található meg a betegség?
A leggyakoribb előfordulás a Közel-Keleten, a Földközi-tenger térségében, Afrika Szaharától délre fekvő részén, Kínában, Indiában, Peruban és Mexikóban figyelhető meg. Jelenleg a közép- és délnyugat-ázsiai országokban növekszik leginkább az esetek száma. Számos nyugat- és észak-európai ország, valamint Kanada, Japán, Ausztráliáról és Új-Zéland is feltételezhetően mentes a kórokozótól.
Hogyan terjed a brucellózis?
A brucellózis rendesen az állat vetélésekor vagy ellésekor terjed, mert a fertőzött állat váladékaiban magas a baktériumok szintje. A baktériumok az emlőben is megtelepednek és megfertőzik a tejet is. A betegség a bőr sérülésével vagy a nyálkahártyán keresztül más állatokra és az emberre is átterjedhet.
Nagyban nehezíti a felszámolásra irányuló erőfeszítéseket a betegség vadon élő rezervoárja.
Milyen közegészségügyi kockázat kötődik a betegséghez?
A brucellózis az embert is rendkívül könnyen megfertőző zoonózis, amely a Bang-kór, máltai láz vagy unduláló láz néven ismert betegséget okozza.
Az embereken észlelhető tünetek közé tartoznak az időnkénti vagy szabálytalan láz, a fejfájás, a gyöngeség, a heves verejtékezés, a hidegrázás, a súlycsökkenés és az általános fájdalom. Belső szervek, köztük a máj és a lép is megfertőződhetnek. A fertőzésnek az állatorvosok, gazdálkodók és vágóhídi dolgozók is hatványozottan ki vannak téve, hiszen fertőzött állatokkal és elvetélt magzatokkal vagy placentával érintkeznek. A betegség fertőzött állat nem pasztörizált tejének elfogyasztásával is átterjedhet az emberre.
Melyek a betegség klinikai tünetei?
A betegség tipikusan enyhe; a fertőzött állat a vetélést megelőzően kevés tünetet mutat. A hímek heréi megduzzadhatnak, illetve előfordul, hogy a baktériumok az ízületekben helyezkednek el, ami ízületi gyulladást okoz. Lovakon marsipolynak nevezett állapotot idéz elő, ami a nyak vagy a hát megduzzadásával jár. A vemhes kanca elvetél vagy gyönge és sérülékeny csikót hoz világra. A brucellózis fontosságát az adja, hogy – vetéléssel, terméketlenséggel, placenta-visszamaradással, halvaelléssel, vagy gyönge utód ellésével – rontja a reproduktív teljesítményt. Rendkívüli gazdasági veszteséget tud okozni a tejtermeléssel, illetve juh, kecske vagy sertés tenyésztésével foglalkozó gazdálkodóknak.
Hogyan diagnosztizálják a betegséget?
A betegség sejthető a klinikai tünetek, például a vetélés alapján, a megerősítés azonban szerológiai tesztekkel majd a baktérium izolálására és azonosítására előírt laboratóriumi tesztekkel történik.
Mit lehet tenni a betegség megelőzése és az ellene való védekezés érdekében?
A szerológiai és tejen végzett (például a tej-gyűrűpróba) szűrővizsgálatok fontos szerepet játszik a betegség felszámolására irányuló kampányokban is. Endemikus területeken gyakran oltást használnak a betegség előfordulásának csökkentésére.
Az emberi brucellózis leginkább az állatok fertőzöttségének kontrollálásával előzhető meg. A fertőzött állatból származó tej pasztörizálása is fontos módja volt az emberekben megjelenő fertőzés csökkentésének.
Hollandiai kecskeláz-járvány
A kecskéket - a holland kecskeállomány közel tizedét - folyamatosan pusztítják el, méreginjekciókkal. Jelenleg a teljes állomány hozzávetőleges létszáma 374 ezer.
A holland kormány korábban még úgy döntött, hogy beoltják az ország teljes kecske- és juhállományát a "kecskeinfluenza" néven is ismert, Q-láz ellen, amely az idén már hat ember halálát is okozta. A holland mezőgazdasági minisztérium szerint a humán Q-láz megbetegedéseket - ebből 2300-at regisztráltak az idén - az állatok okozták.
A ritka, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Coxiella burnetii nevű baktériumtörzs okoz, emberről emberre általában nem terjed, de az állatok átvihetik az emberre a fertőzést. A betegség influenzaszerű tünetekkel jár, antibiotikumokkal kezelhető, de akár atípusos tüdőgyulladást, és végső soron halált is okozhat. A kór onnan kapta a nevét, hogy 1937-ben először az ausztráliai Queensland tartományban diagnosztizálták, vágóhídi munkások körében.
A hollandiai Q-láz járvány intenzitását és időtartamát tekintve is egyedi, gyakorlatilag 2007 óta folyamatosan jelen van a holland állatállományban.
[origo]
Tejoltó Beszerzése
A sajt készítéséhez kell oltó anyag, amit könnyedén be lehet szerezni és viszonylag nem drágán.Általában patikákban is tartanak oltó anyagot de más állat tartási szert is pl.: Búgató port, oltót...stb.
A tejoltót ml, illetve tablettában lehet meg vásárolni. 129Ft- 789Ft között
Kecskesajt Egyszerüen
Egyszerű sajtrecept
A nyerstejet melegítse kb. 35 c-ra. Tegye bele a tej mennyiségének megfelelő oltót. A tej fél óra alatt megdermed. Ekkor késsel vágja apró darabokra, vagy keveréssel alaposan törje össze. Fél-egy óra alatt a savót kiadja. Nagyon kis lángon, folyamatosan keverve utó kell melegíteni, kb. 42 c-ra. Amikor kis, gumiszerű rögöket kap, merjesajtformába, vagy egyszerűen gyümölcsmosó formába. A savó kicsurog (ez is iható: finom és egészséges). A készülő sajtot többször meg kell fordítani.
24 óra múlva ki lehet venni a formából, sóval vékonyan, egyenletesen be kell dörzsölni.
Ekkor már ehető, de érlelve finomabb lesz.
Kecske Vágás
Csak erős idegzetűeknek aki nem bírja meg csinálni inkább hívjon bőllért!!!!!!!!
Általában bakokat szoktak inkább vágni mivel anya kecskére mindig van kereslet. Bakok ivar érése az eddigi cikkekben szerepel vagyis 8-9 hónap. Kecske vágás ugy működik, hogy a kecskét el visszük a többi állat szeme előtt legalábbis én így teszem mivel szerintem nem szép látvány a anya előtt csinálni mivel 2-3 hétig sír, vagyis hívja a gidát a vágás után a vágáshoz vissza térve a kecskét több féle módon lehet le vágni.
1. Első mód: Egy nagy kalapáccsal szemből fejbe vágni erővel, hogy be törjön a koponya és elájujon tőle és utána a gége fölött a állkapocs csont alatt a nyak szélétől kb 3-4 centiméterre vagyis a gerinctől kell bele szúrni a kést és de ezt egy határozott mozdulattal és erővel. aztán egy erős húzással kifelé a álla felé vágni hogy el vérezzen. Nem szenved az állat, kb 20 másodperces míg a izom rángások véget érnek.
2. Második mód: A kecskét két láb közé fogása hátcsó két lába meg kötése és a fentiben említett "utána a gége fölött a állkapocs csont alatt a nyak szélétől kb 3-4 centiméterre vagyis a gerinctől kell bele szúrni a kést és de ezt egy határozott mozdulattal és erővel. aztán egy erős húzással kifelé a álla felé vágni hogy el vérezzen. Nem szenved az állat, kb 20 másodperces míg a izom rángások véget érnek."
2010. február 1., hétfő
Almapüré kecskesajttal
Az alma kétharmadát meghámozzuk, kicsumázzuk, felkockázzuk, annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje, hozzáadjuk a cukrot meg a fahéjat, majd kb. 35 percig főzzük. Szűrőn átpasszírozzuk, hozzáadjuk a 2 dl vízben felfőzött zselatint, és kicsit lehűtjük. Kisméretű karikaformákat félig töltünk meg a pürével, és egy órát hagyjuk teljesen megdermedni. A kecskesajtot simára keverjük, a formákat színig töltjük vele, majd újabb 2 órára hűtőben pihentetjük. Lereszeljük vagy késsel nagyon apróra vágjuk a mézes süteményt, és sütőben megpirítjuk. A maradék almát kimagozzuk, vékony csíkokra vágjuk, összekeverjük a méz, dióolaj és citromlé keverékével, majd a gyümölcsvelő mellé tálaljuk.
Hozzávalók
150 g cukor,
1 fahéjrúd,
40 g zselatin,
200 g friss kecskesajt,
50 g mézes csók vagy sütemény,
2 kávéskanál méz,
1-2 evőkanál citromlé,
3 evőkanál dióolaj
forrás konyhamuveszet.hu
Fűszeres kecskesajt krém
- 15 dkg kenhető kecskesajt
- 1 gerezd fokhagyma
- 6 bazsalikomlevél
- 1-1 vőkanál olívaolaj és vörösborecet
- kakukkfű, őrölt bors, só
Sajtkrém
1 vöröshagyma
1 póréhagyma
tejföl
petrezselyem
2 dkg vaj
A hagymákat felvágom. A vöröset apróbbra, a pórét karikákra. A vajat egy lábosban megolvasztom és rádobom a vöröshagymát. Ha már üvegesedik rádobom a pórét is. Kevergetem. Egy kis vízzel felöntöm és lefedve hagyom párolódni. Rázogatom, nehogy leragadjon a lábas aljára. Kb 10 perc múlva, ha már puha leveszem a tűzről. Hozzákeverem a darabos fetasajtot és egy kis tejföllel lazítom, hogy krémesebb legyen. Friss petrezselymet vágok bele. Friss bagettra kenve egyenesen isteni.
Mallorcai Kecske
A klasszikus recepthez hat-nyolc személyre 2-3 kiló kecskét (csonttal együtt) nagy, 20-25 dkg-os darabokra vágunk. Sózzuk, olívaolajon serpenyőben elősütjük. Hosszában cikkelyekre vágunk 2-3 kg hagymát (a hússal azonos mennyiséget), hosszanti hasábokra 3-4 sárgarépát. Két-három liter vizet öntünk egy meglehetősen nagy, magas falú tepsibe, sót és törött borsot hintünk bele. Hozzáadjuk a zöldségeket, pár szál rozmaringot, babérlevelet és egy fej fokhagymát, melyről csak a külső héjat szedjük le. Erre helyezzük a húsdarabokat (nagyobbak alulra, kisebbek felülre). Adunk még hozzá 2-3 dl olívaolajat és 2-3 kanál disznózsírt. A tűzhelyen felforraljuk, fél óráig erős lángon főzzük. Ezután fedetlenül 200ºC-os sütőbe tesszük, közvetlenül a sütő legalsó lemezére. A hús így először fő, majd párolódik, majd sülni kezd. Mikor a víz nagyrészt elpárolgott (kb. 2 óra múltán), megforgatjuk a húsokat, s további húsz percig sütjük. Aranybarna lesz, a mártás szinte krémesre sűrűsödik. A recept báránylapockával is kiválóan működik, annak viszont elég kevesebb idő is.
forrás:http://buvosszakacs.blog.hu
Búr kecske
Tenyésztési cél: