2011. június 20., hétfő

Interjú - Kecskékkel a Laci sajtig

Ozora felé haladok lassan, alig győzőm előzgetni a traktorokat, teherautókat az úton hiszen most van az ideje, mikor minden mezőgazdász kivonul a gépeivel a földekre, hogy megművelje azt. A falu központjában a templom előtti utca elején már tábla hirdeti merre is kell tartanom: „kecskesajt 100 méter”.

10 óra körül érkezem, Herkovicsné Pomázi Ildikó már vár, de figyelmeztet nem csak az enyém az ideje, mert sajtkészítős napon jöttem, szóval néha mennie kell majd kevergetni a tejet. Nem teljes munkaidős állás az övé, hanem 0-24 órás, hisz nemcsak a tej, hanem az állatok is maximális figyelmet, elkötelezettséget igényelnek.

1998-ban kezdődött minden, amikor a „Kecske Szövetség” kezdeményezésére, Ozorához közel, Fürgeden, olyan üzem jött volna létre, amely a környékbeli embereket kecske tartásra ösztönzi, a munkájukat szakmailag segíti és a tőlük átvett tej feldolgozását, a szervezést és az értékesítést is magára vállalja. Ildikó állattenyésztőként végzett az egyetemen és ebben az időben a boldogulás útját kereste.

Édesapjával (aki állatorvosként dolgozik Ozorán és a környéken) úgy döntöttek, hogy élnek a felkínált lehetőséggel és belevágnak a kecsketartásba. Az állatállomány beszerzésében és a kezdeti lépések megtételében még a szövetség segítette őket, de mivel időközben kiderült, hogy ez a kezdeményezés nem működőképes, magukra maradtak.

Azonban nem ijedtek meg a feladattól és önállóan folytatták a munkát, azzal a szándékkal, hogy ha már így alakult, akkor nemcsak az állattartást, hanem a feldolgozást, értékesítést is magukra vállalják és ketten próbálják meg működőképessé, fenntarthatóvá és sikeressé tenni a vállalkozást. Ketten indultak el az úton, amely végül a „Laci sajt” megszületéséhez vezetett.

- Ildi, szeretném ha beszélnénk először az állatok gondozásáról, érdekel, hogy mi hogyan működik.


- Jelenleg 120 kecskénk van, a gondozásukban két alkalmazott segít. Reggel 9:00-től, délután 16:00-ig legeltetés folyik a saját területünkön, mely vegyszermentes, ezt a Biokontroll Hungária Kft ellenőrzi. Naponta kétszer van fejés, reggel 6:00-kor és délután 17:00-kor. A megtermékenyítés időszaka mindig szeptember, és 5 hónap vemhesség után, februárban születnek meg a gidák. A kicsik 10 napig vannak az anyjukkal, utána tejporos nevelést kapnak azok (kb. 20-25 gida), akik nálunk maradnak állomány frissítés céljából, a többi gidát 10 naposan értékesítjük. A fejési időszak így februártól novemberig, 10 hónapon keresztül tart, a következő vemhességgel az anyák már kevesebb tejet adnak, hogy minél több tápanyagot és energiát adhassanak új gidáiknak, és minden kezdődik elölről. Nem elhanyagolható adat, hogy ennyi nőstény megtermékenyítését mindössze 3 jó kiállású bak végzi: Cézár, Lali és Rasputyin.

- Ennyi kecske mennyi tejet ad, és abból milyen és mennyi sajt lesz?

- Naponta kb. 110 liter tejet ad az állomány (1.5-2 liter tej/kecske/nap), de ehhez a mennyiséghez még környékbeli termelőktől vásárolunk tejet. 10 liter tejből lesz körülbelül 1 kiló sajt. Jelenleg 4 féle lágy sajtot (szavatossági idő 60 nap), 3 féle kemény sajtot (szavatossági idő 90-120 nap) és kefirt készítünk. Egy héten 4 nap készül sajt: csütörtökön-pénteken, vasárnap és hétfőn.

- Honnan van a recept, ha nem titok?

- Egy élelmiszertechnológus ismerősünk segített az elején a kísérletezésben. Fazékban főztük a sajtokat, próbálgattuk hogy is lenne a legfinomabb, míg végül rátaláltunk a helyes arányokra és fűszerezésre.

- Előállítani azonban nem elég, el is kell tudni adni, az értékesítést ki tartja kézben?

- A sajt készítése mellett az értékesítést, rendelésfelvételt, boltra készítést és a könyvelést is én.

- Hogyan alakult ki a vevőkör?

- Kezdetben Apuval minden hétvégén vásározni jártunk, ott próbáltunk kapcsolati tőkét építeni, ez egy küzdelmes időszak volt és kb. 2-3 évig tartott. Azóta is nagyon becsülöm azokat, akik ezt csinálják. Régebben jártunk kiállításokra, szakmai találkozókra, versenyekre, adtunk fel hirdetést és cikkek is jelentek meg rólunk, például a Tolnai Népújságban és a Kistermelők Lapjában. Eleinte főleg magánszemélyek vásároltak tőlünk, de mára már céges partnereink is vannak.

- Milyen cégek vásárolnak tőletek?

- Jelenleg beszállítói vagyunk a Tesconak és a Corának is, mindkettő elég új dolog. A Tesco regionális beszállítókat keresett, így talált ránk. A Cora pedig „Íz és hagyomány” márkái alatt árulja a termékeinket, mellyel célja a 100% hazai eredetű, természetes, tápláló ételek és a kiegyensúlyozott étrend fontosságára felhívni a figyelmet, ebbe az irányba bővíteni a választékot.
Ezek miatt az új kapcsolatok miatt most át kellett alakítani a rendelésfelvétel, csomagolás, szállítás ritmusát is, hogy mindenben meg tudjunk felelni az elvárásoknak, határidőknek. A kiszállítást disztribútor céggel kell összehangolnunk, a sajtok címkéit nyomdában állíttatjuk elő, a csomagolást viszont saját vákuumcsomagolóval oldjuk meg. A két nagy áruházlánc mellett szállítunk kisebb boltoknak, üzleteknek, de éttermeknek és szállodáknak is.

- Arra azért kíváncsi vagyok, hogy jut a „Laci sajt” egy étterem étlapjára?

- Van egy séf ismerősünk, aki sok helyen dolgozott már és mindenhová vitt minket magával. És attól függetlenül, hogy ő munkahelyet váltott, mi ott maradtunk.



- Mi a szakmának a legnehezebb része?

- Nem elég a kialakult vevőkör, fontos, hogy megbízható és fizetőképes is legyen. Ez sajnos nem mindig sikerül. Olyan szállodával szemben kell például behajtást kezdeményeznünk, akiről nem is gondolnád….Lényeges kérdés még a folyamatos fejlesztés, fejlődés is, ami az önerő hiánya miatt szokott meghiúsulni.

- Pályázni szoktatok?

- Igen, az elindulásban is egy nyertes pályázat segített, azóta is figyeljük a lehetőségeket. Célunk a hűtőkamra felújítása és egyéb technológiai fejlesztés.

- Szereted, amit csinálsz?

- Persze, hogy szeretem.

Mire a végére érünk a beszélgetésnek jön Sanyi a kecskék egyik gondozója, épp ebédért biciklizik, rögtön le is csapok rá, hogy visszafelé hadd csatlakozzam, vigyen ki a telepre, mert szeretném látni az állatokat. Végül a friss szénaillatú telepen, ragyogó napsütésben ismerhetem meg az éppen nem legelő lakókat: egy-két mamát, a különböző korú kisgidákat, na és persze a három nevezetes bakot, akik odavannak a puha kenyérbélért.

Legalább másfél órát elvagyok, hallgatom Sanyit a gondozás, nevelés és legeltetés szépségeiről, állatot simogatok, és azt sem bánom, hogy nem jut idő az ebédre, mert tudom, hogy vacsorára grillezett kecskesajt lesz zsenge spenótos-tökmagolajos salátával és ropogós barna-magvas „favágó” kenyérrel.

Az interjút készített Varga Éva, az Élelmiszerklub Alapítvány önkéntese

Forrás:tudastar.elelmiszerklub.hu

Akciósan „árulta” a kecskéket az éj leple alatt!


Nem csak ellopta, hanem azonnal el is adta a kecskéket a román férfi, akit az Izsákon történt állatlopással gyanúsítanak a kiskőrösi rendőrök. A kecskék egy részét egy szabadszállási gazdától hozták vissza, húsznak viszont egyelőre nyoma veszett.

A 22 éves román gyanúsítottnak egyébként igen jó helyismerete volt az izsáki gazdaságban, hiszen korábban dolgozott ott napszámosként. Tudta azt is, hogy a Gedeon dűlőben lévő farmon éjszaka senki sem felügyeli az állatokat, ráadásul a karám egyik ajtaja nyitva van.

– Oda vitte a szabadszállási vevőt, aki úgy tudta, hogy a kecskék a román férfi tulajdonában vannak – mondta Mihályné Bornemisza Eleonóra, megyei főkapitányság szóvivője. Még attól sem fogott gyanút a vásárló, hogy rendkívül „jutányos” áron, darabonként 4 ezer forintért adta el neki a román napszámos az állatokat. Így 34 kecskéért 136 ezer forintot fizetett, noha – a meglopott gazda szerint – ennyi állat közel a tízszeresét, 1,2 millió forintot ér.

– Segítette a nyomozást, hogy a szabadszállási vevő teherautójának lámpája az izsáki farmon végrehajtott manőverezés közben kitörött – folytatta Mihályné. – A lámpaüveg alapján találták meg a kollégák a járművet, majd a 34 kecskét Szabadszálláson.

A vevő elmondta, hogy kitől vásárolt Izsákon, így nem sokkal később sikerült igazoltatni és elfogni a település központjában a román férfit. A 34 kecskét a rendőrök már visszaadták az izsáki tulajdonosnak, a többi állatról azonban egyelőre nincs információ.

Forrás: www.baon.hu

2011. június 6., hétfő

A fejőállás




Fejő állás meg könnyíti és meg gyorsítja a fejést. Az alkalmazott fejési technológia és higiénia javítja a tej minőségét.

A fejőállások építésénél és beszerzésénél el kell dönteni az alábbiakat.
(hány db. Kecskét akarok egyszerre fejni függvénye a fejő berendezésnek)

Milyen fejő berendezést alkalmazok?

–sajtáros
-zárt rendszerű

Milyen módon akarok fejni

–Álláson ( kecske álláson áll a fejő a padozaton )
-Aknából (kecske a padozaton áll a fejő aknából fej)

A fejőállást lehet építeni -fából (kisebb állomány kézi vagy sajtáros fejésére nehezen takarítható)
vagy,fémből (nagyobb állomány fejésére sajtáros és zárt rendszerű fejő berendezéssel nagynyomású mosó berendezéssel jól takarítható. lehet automata vagy kézi irányítású fej be fogó rendszer.)

A pályázatok általában nem követeik a fejő állást. A tej feldolgozók általában gépi fejés kérnek és tej minőséget. 14/2006 fvm. Rendelet is csak tej minőséget ír elő a kistermelőnek.

Fejő állás építésénél figyelembe kell venni a következőket.

- Ne legyen egy légtérben az istállóval

- legyen a kecskéknek elő és utó várakoztató

- könnyen takarítható legyen

- Közel legyen a tejkezelő ill. tejhűtő

Célszerű gépi fejésnél fejőház kialakítása, ahol egy légtérben van fejő állás legalább az elő várakozóval.

Nagyüzemi fejőállást kínálnak azok a cégek, akik fejő berendezést árulnak (pl. Anivaett, Agrolegátó).

Az eddig látott fejőállás nagy részét lakatos mester készítette a gazda igénye szerint

A kecske is, benne van az állat jóléti támogatásban itt fejőházépítéshez is, adnak támogatást.

A pályázati feltételeket ( www.mvh.gov.hu) a MVH honlapján megtekinthető és letölthető.

forrás:tincses.gportal.hu